Segédlet az SZTE BTK Neveléstudományi Intéztenék szakdolgozói számára Összeállította: Molnár Edit Katalin 2006.

  A Magyar Pedagógia (1993) teljes stíluslapját ld. a folyóirat honlapján.  

A források elismerése

A forrásokat a szövegben rendszerint szerzőjükkel és a keletkezési/kiadási évszámmal azonosítjuk. A források azonosítására a szöveg végén elhelyezett lista szolgál, ahol lehetőleg a szerzővel, a címmel és a megjelenés adataival határozzuk meg a felhasznált irodalmakat. A különböző dokumentumtípusok leírásához szükséges adatokat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. Levéltárban fellelhető (magán)dokumentumok források esetében indokolt lehet a gondozó intézményt és az azonosító kódot is megadni a bibliográfiában.

"Teljes megfelelésnek kell lennie

• a vizsgálat lefolytatásakor és a szöveg írásakor a szerzőt bármilyen módon befolyásoló;
• a szövegben hivatkozott; és
• a bibliográfiában felsorolt

irodalom között. Ez annyit tesz, hogy amiből felhasználunk valamit (felvetéseket, eredményeket, következtetéseket - akár az aktuális szöveget, akár a mögötte lévő gondolatokat) azt el kell ismernünk, ott és akkor, ahol és amikor felhasználjuk azt a szövegben egy hivatkozással, majd később a bibliográfiában is a tétel pontos leírásával." (Molnár, 2000. 25. o.)

Plágiumot követ el, aki az eredeti szerző elismerése nélkül illeszti a saját szövegébe más betűhív szövegét, más szövegének parafrázisát, vagy más eredeti gondolatát a saját átfogalmazásában. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege. Erre két okból fontos nagy gondot fordítani: (1) ne merülhessen fel plágium gyanúja; (2) világosan értékelhetőek legyenek a szerző saját gondolatai, meglátásai.

A plágium elkerülésének módjai:

• szó szerinti idézet idézőjelek között szerepel, az idézet pontos helyének megadása zárja (évszám, oldalszám). Az idézet szerzőjének megnevezése az idézetet bevezető szövegben vagy az idézetet záró hivatkozásban történik. - Ha a szó szerinti idézetből kimarad szövegrész, azt [...] jelzi. Ha a kihagyás mellett betoldás is szükséges, az szintén szögletes zárójelben [] szerepel.
• az átfogalmazott, átalakított idézet, összegzett eredeti szöveg szerzőjének elismerése szintén a bevezető szövegben vagy a lezáró hivatkozásban történik. Amennyiben oldalszámmal megadható az átfogalmazás eredetije, azt meg is kell adni (egy pár oldalas tanulmány esetében ez nem lényeges, egy monográfia esetében igen).
• a saját szöveg megírásának értelmét a felhasznált források értelmezése, a közöttük megteremthető kapcsolatok bemutatása adja; az erre való törekvés maga segít a plágium elkerülésében (lehetetlenné teszi a forrásokból vett idézetek puszta egymás után illesztését).

A bibliográfiában a tételek egymást ábécésorrendben követik. A szerzők neveit a publikáción megjelent névhasználat és sorrend alapján közöljük. Ugyanannak a szerzőnek a munkái közül a legfrissebb nyitja a sort, a többi időben visszafele haladva követi. A szerzőtársakkal írt munkák (a szerzők ábécérendjének követéséből következően) nem keverednek az egyedül írtakkal. Minden tétel külön bekezdésbe kerül, amelynek formázása függő bekezdés. A tételeket nem szabad sorszámozni.

A szövegbeli és az irodalomjegyzékbeli hivatkozások során a Magyar Pedagógia Szerkesztőbizottsága publikációs stílusát (1993), illetve az abban nem tárgyalt esetekben az APA hivatkozási szabványát (1994, 2002) kell követni. Az alábbiakban ezekből idézünk.

Hivatkozás a szövegben: részletek a Magyar Pedagógia publikációs stílusából (1993. 84. o.)

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...].

Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998).

Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).

Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).

A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg, ezt a kéziratban aláhúzás jelzi.

A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.).

Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b).

Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).

Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben: részletek a Magyar Pedagógia publikációs stílusából (1993. 84-85. o.)

Korábbi kiadások, fordítások jelzése

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984).

Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

Önálló könyvek

Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Például:

Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szerkesztett könyvek

Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.

Például:

Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

Könyvfejezetek

Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) címe. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel.

Például:

Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

Folyóiratban megjelent cikkek

Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (félkövér).

Például:

Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.

Hivatkozás az irodalomjegyzékben: ajánlás az APA hivatkozási szabványa (1994, 2002) alapján a Magyar Pedagógia publikációs stílusához (1993) igazítva

Folyóirat tematikus száma

Szerkesztő neve (év, szerk.): Cím. [tematikus szám]. Folyóirat címe, évfolyam, szám.

Például:

Forray R. Katalin (1993, szerk.): Kisebbségek. Educatio, 2. 2. sz.

Galbraith, D. és Rijlaarsdam, G. (1999, szerk.): Effective strategies for the teaching and learning of writing [tematikus szám]. Learning and Instruction, 9. 2. sz.

Brosúra

Szerző (év): Cím. [Brosúra]. Testület neve, Kiadás helye.

Például:

Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága (é.n.): University of Szeged: Visiting student guide. [Brosúra]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Enciklopédia, lexikon vagy szótár

Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (kiadás száma, kötetszám). Kiadó, hely.

Például:

Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (3 kötet). Keraban, Budapest.

Szócikk enciklopédiában, lexikonban vagy szótárban

Szerző (év): Szócikk címe. In: Szerkesztők vagy Főszerkesztők neve (év, szerk.): Cím. (aktuális kötet száma.) Kiadó, hely.

Például:

Ballér Endre (1997): Alaptanterv. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. (1. kötet.) Keraban, Budapest.

Jelentés

Szerző (év): Cím. (Sorozatcím). A jelentést kiadó testület, Hely.

Például:

OPEK (2005): Tanulás Magyarországon. Az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának nyilvános közpolitikai elemzése. (Oktatáspolitikai elemzések). Sulinova, Budapest.

Konferencia-előadás

Szerző neve (évszám): Cím. Előadás: konferencia neve, helye, időpontja.

Például:

Kádárné Fülöp Judit (1997): Irodalmi kánon és magyar pesszimizmus. Előadás: Szigetek és hidak. A HUNRA Első Magyar Olvasáskongresszusa. Szeged, 1997. április 2-4.

Kézirat

Szerző (év): Cím. Kézirat. A szervezet/intézmény, amely számára a kézirat készült, Hely.

Például:

Kulcsár Béláné (2005): Tudásszintmérés üzleti levelezésből: Taxonómia. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Kiadatlan szakdolgozat, disszertáció

Szerző (év): Cím. Műfaj megnevezése. Kézirat. Az intézmény, amelynek égisze alatt a kézirat készült, Hely.

Például:

Gulácsiné Vass Mária (2001): Hatékonyabb-e a kommunikatív-funkcionális szemléletű fogalmazástanítás a hagyományosnál? 10 éves tanulók fogalmazásainak összehasonlító vizsgálata. Pedagógiai szakértői szakdolgozat. Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, Szeged.

Újságcikk havi- vagy hetilapban

Szerző (év, hó, nap): Cikk címe. Újság címe, évfolyam. Oldalszám(ok).

Például:

Sághy Erna (2006. 02. 16.): Pártprogramok: Oktatás. Életre nevelnének. Figyelő, 50. 12-15.

Újságcikk napilapban

Szerző, ha van, vagy Cikk címe, ha nincs szerző feltüntetve (év. hó. nap.): Cikk címe, ha előbb nem kellett feltüntetni. Újság címe, oldalszámok.

Például:

Erzsébet-szobrot avattak Mórahalmon. (2006. 03. 06.) Délmagyarország, 5.

F. Cs. (2006. 03. 06.): Hópárduc, selyemmajom, tapír - csak Szegeden szaporodnak. Délmagyarország, 4.

Ismertetés

Ismertetés szerzője (év; hó, nap, ha van): Ismertetés címe. [Ismertetés a ... című anyagról]. Folyóirat címe, évfolyam. Szám. Oldalszám.

Például:

Fenyő D. György (2006): Személyes pedagógiatörténet. [Ismertetés Gordon Győri János (2004): A magyartanítás mestersége. Mestertanárok a magyartanításrtól (Beszélgetés tíz kiemelkedő jelentőségű magyartanárral) c. könyvéről.] Iskolakultúra, 16. 2. sz. 140-142.

Hírlevélben megjelent anyag

Szerző, ha van, vagy Cikk címe, ha nincs szerző feltüntetve (év. hó): Cikk címe, ha előbb nem kellett feltüntetni. Hírlevél címe, évfolyam. oldalszám.

Például:

Tudományos és Ph.D. hírek (2006. 02.20.) Kari Kurír, 177. sz. 3.

Film

Rendező neve (rendező, év): Cím (hordozó.) Forgalmazó cég, székhely.

Például:

von Trier, L. (rendező, 2005): Manderlay (film). Budapest Film, Budapest.

Televízióműsor

Rendező neve (rendező, vetítés ideje: év. hó. nap): Cím. Bemutató csatorna, székhely.

Például:

Vic Finch (rendező, 2006. 03. 07.) Teletubbies: Skipping. BBCPrime, London.

Hangfelvétel

Szerző (felvétel időpontja, ha más, mint a copyrighté/copyright éve): Cím. [Előadó, ha más, mint a szerző.] Album címe [a hanghordozó fajtája]. Forgalmazó cég, székhely.

Például:

Bach, J. S. (1996/2003): Brandenburg Concerto No. 3 in G major, BWV 1048. [Il Giardino Armonico.] Brandenburg Concertos 1-3 [cd]. Warner Classics - Elatus.

Bach, J. S. (1984/2003): English Suites. [cd, Gustav Leonhardt.] EMI Records Ltd, Virgin Classics - Veritas.

On-line könyv

Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Mikori megtekintés, Letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Ha a kötet nyomtatásban is megjelent, meg kell adni a kiadót és a helyet is:

Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Kiadó, hely. Mikori megtekintés, Letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Például:

Kamarás István (2005): Olvasásügy. Iskolakultúra, Pécs. 2005. 06. 17-i megtekintés, http://www.iskolakultura.hu

Folyóirat on-line változatában megjelent tanulmány

Szerző Neve (évszám): Tanulmány címe. Folyóirat címe, évfolyam. szám. oldalszám. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Lehetőleg meg kell adni a nyomtatott változat oldalszámát.

Például:

Kojanitz László (2005): A tankönyvkutatás szerepe és feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 55. 3. sz. 53-68. 2006. 02. 17-i megtekintés, Új Pedagógiai Szemle [on-line] http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-03-ko-Kojanitz-Tankonyvkutatas.html

On-line tanulmány

Szerző Neve (évszám): Tanulmány címe. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Például:

Kojanitz László (2004): A tankönyvek használhatóságát meghatározó minőségi összetevők elemzése és összehasonlítása. 2005. 07. 08-i megtekintés, Oktatási Minisztérium, http://www.om.hu/main.php?folderID=965

Weblap

Szerző neve, ha megtalálható (évszám): Weblap címe. Alcíme, ha kell. Mikori megtekintés, letöltés forrása vagyis szervezet, http://pontos.webcím.ahonnan

Például:

OECD (é.n.): OECD Program for International Student Asessment: PISA Homepage. Contacts. http://www.pisa.oecd.org/pages/0,2966, en_32252351_32236359_1_1_1_1_1,00.html

Felhasznált irodalom

American Psychological Association (2002): Publication Manual of the American Psychological Association. 5. kiad. American Psychological Association, Washington, DC.

American Psychological Association (1994): Publication Manual of the American Psychological Association. 4. kiad. American Psychological Association, Washington, DC.

Magyar Pedagógia Szerkesztőbizottsága (1993): A Magyar Pedagógia Publikációs stílusa. Magyar Pedagógia, 93. 1. sz. 81-88. 2007. 05. 23-i megtekintés, Magyar Pedagógia, http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.